Dunavecsei Református EgyházközségDunavecsei Református Kollégium - Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

2021.02.01-07.

Sándorné Ablonczy Zsuzsa

Február 1. Hétfő

Áldás, békesség!                                                                      

János evangéliuma 7. részének 40-53. versei: „ A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: "Valóban ez a próféta." Mások így szóltak: "A Krisztus ez." Többen pedig ezt mondták rá: "Csak nem Galileából jön el a Krisztus? Nem az Írás mondta-e, hogy Dávid magvából és Betlehemből, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a Krisztus?" Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban: némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét. A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: "Miért nem hoztátok ide?" A szolgák így feleltek: "Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő." A farizeusok ezt mondták nekik: "Titeket is megtévesztett? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!" Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: "Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?" Azok pedig így válaszoltak neki: "Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta." Ezután mindenki hazament.”

„Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő." Egyre nagyobb a zűrzavar az emberek fejében az Úr Jézusról. Aki nyitott szívvel közeledik Hozzá, mind azt tapasztalja, hogy úgy szól, úgy tesz, mint akinek hatalma van. Próféta Ő. Vagy maga a Krisztus. De hát Galileából? Aki kétkedve boncolgatja azt, amit lát, az bizony elveszíti a bizonyosságát. Pedig a beszéde önmagáért szólt és szól ma is. S itt ki is léphetünk a vitákból: Ember ma sem beszél úgy, ahogyan Ő. Hagyom-e, hogy ez a rendkívüli szó megérintse a szívemet? Örömmel várom-e, vágyom-e hogy hozzám szóljon? Kételkedés nélkül betölt-e a szava örömmel?

Ha csak egyszer is találkozom ezzel a mindent átható szóval, akkor ne kételkedjem, hanem örömmel fogadjam, mint az életemet megmentő szót.

Új Jézus, kérlek, nyisd meg a szemem, hogy láthassalak, nyisd meg a fülem, hogy érthesselek, hogy ne menjek el értelmetlenül a Te ajándékod ellett. Ámen

Énekes könyvünk 462. éneke:

 1.Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem, Mert nélküled az én erőm oly kevés, De hol te jársz előttem, nincs rettegés.

2. Szent irgalmaddal szívemet födjed bé, Tedd örömben és bánatban csöndessé, Hogy hadd pihenjen lábadnál gyermeked, Ki szemlehunyva téged híven követ.

3. Ha gyarlóságom meg nem is érzené: A vak homályból te mutatsz ég felé; Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem.


Február 2. Kedd

Áldás, békesség!                                                                    

János evangéliuma 8. részének 1-11. versei: „Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére. De korán reggel ismét megjelent a templomban, és az egész nép hozzásereglett; ő pedig leült, és tanította őket. Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: "Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten érték. Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?" Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: "Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ." És lehajolva tovább írt a földre. Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek, kezdve a véneken, és egyedül ő meg az asszony maradt ott a középen. Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: "Hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?" Ő így felelt: "Senki, Uram." Jézus pedig ezt mondta neki: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!"

„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” Zsidók 4:12. Ha Jézust kérdezed, Ő válaszol. Csak vigyázz, hogy miről kérdezed. Nehogy ítéletet akarj mondatni vele a másik ember felett! Mert erre sajnos hajlamosak vagyunk. Megbántott engem! Ítéld el, Uram! Aztán, ha ezen sokáig erőlködök, akkor kiderül, hogy én vagyok a „nagyobb bűnös”.

Úr Jézus, szégyenkezve meghajtom a fejem előtted. Bocsáss meg, hogy újra és újra hajlandó vagyok ítéletet mondani mások felett. Add, Uram, hogy úgy láthassam embertársaimat, ahogy Te látod őket. Töltsd be a szívemet irántuk való megértéssel, türelemmel. Ámen

Énekeskönyvünk 460. éneke:

1.Amint vagyok, sok bűn alatt, De hallva hívó hangodat, Ki értem áldozád magad: Fogadj el, Jézusom!

2. Amint vagyok - nem várva, hogy Lelkemnek terhe, szennye fogy, Te, aki megtisztíthatod: - Fogadj el, Jézusom!

3. Amint vagyok - bár gyötrelem, S kétség rágódik lelkemen, Kívül harc, bennem félelem: - Fogadj el, Jézusom!

4. Amint vagyok - vak és szegény, Hogy kincset leljek benned én, S derüljön éjszakámra fény: - Fogadj el, Jézusom!

5. Amint vagyok - nincs semmi gát, Kegyelmed mit ne törne át; Hadd bízza lelkem rád magát: - Fogadj el, Jézusom!

6. Amint vagyok - hogy a te szent Szerelmed tudjam, mit jelent Már itt s majd egykor odafent: - Fogadj el, Jézusom!


Február 3. Szerda

Áldás, békesség!                                                                

János evangéliuma 8, részének 12-20. versei: „Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. A farizeusok ekkor ezt mondták neki: "Te önmagadról teszel bizonyságot: a te bizonyságtételed nem igaz." Jézus így válaszolt nekik: "Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, akkor is igaz a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem, és hová megyek, ti azonban nem tudjátok, honnan jövök, vagy hová megyek. Ti test szerint ítéltek. Én nem ítélkezem senki felett. De még ha ítélkezem is, igaz az én ítéletem, mert nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki elküldött engem. Márpedig a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két embernek a tanúságtétele igaz. Én önmagamról teszek bizonyságot, és bizonyságot tesz rólam az Atya is, aki elküldött engem." Erre megkérdezték tőle: "Hol van a te Atyád?" Jézus így válaszolt: "Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek." Mindezeket a kincstárnál mondta Jézus, amikor tanított a templomban, és senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.”

Amikor olvassuk az igét, ma is két lehetőségünk van: Vagy elveszünk a viták végeláthatatlan sorában, vagy engedjük, hogy megérintse az ige a lelkünk: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.

Amikor ezeket a sorokat írom, csodás napfény ragyog odakint, mert az élet győzni akar és győz is a halál felett. Ahogy odakint minden fényárban úszik, úgy tölti be a lelkem a Világ Világossága. Jó ebben a fényben élni. S az Úr Jézus nem kevesebbet hozott a számunkra, mint hogy az Ő fényében élhetünk. S történhet ez akkor is, amikor sűrű, sötét fellegek igyekszenek eltakarni a Világosságot, s igyekszenek elhitetni velünk, hogy nagy a baj. Pedig, amíg a Világ Világosságára merjük emelni a tekintetünket a legzordabb, legsűrűbb homályban, addig minden rendben van, mert Jézus él.

Áldott vagy Úr Jézus, Te az én lelkem megvilágosítója! Ámen

Énekeskönyvünk 318. éneke:

Jer, mindnyájan örüljünk, És szívünkben vigadjunk, Mert született Úr Jézus nekünk.

Kit az Atya Úr Isten, Könyörülvén emberen, Elbocsájta teljes időben.

Elhagyá gazdagságát, Véghetetlen országát, Hogy érettünk adja Őmagát.

Ő életnek adója, Szívek vigasztalója, Lelkünk megvilágosítója.

Azért jöve, hogy éljünk, Isten kedvébe essünk, Érdeméből kegyelmet nyerjünk.

Nagy szeretet mindenhez, Hogy Isten emberekhez Jöve, fertelmes bűnösökhöz. Akik benne nem bíznak, Sőt bízni sem akarnak, Örök halállal mind meghalnak.

Mi azért e felségben, Emberré lett Istenben: Higgyünk mi egy reménységünkben.


Február 4. Csütörtök

Áldás, békesség!                                                        

János evangéliuma 8. részének 21-29. versei: „Majd Jézus ismét szólt hozzájuk: "Én elmegyek, és keresni fogtok engem, de a bűnötökben haltok meg: ahova én megyek, oda ti nem jöhettek." Erre ezt mondták a zsidók: "Talán megöli magát, hogy azt mondja: Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek?" Ő így folytatta: "Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom. Ezért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben." Megkérdezték tehát tőle: "Ki vagy te?" Jézus így válaszolt nekik: "Az, akinek eleitől fogva mondom magamat. Sok mindent kellene mondanom rólatok és ítélnem felőletek, de aki elküldött engem, igaz, és én azt mondom a világban, amit tőle hallottam." Ők nem ismerték fel, hogy az Atyáról szólt nekik. Jézus tehát ezt mondta: "Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok, és önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket. És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.”

„és keresni fogtok engem, de a bűnötökben haltok meg: ahova én megyek, oda ti nem jöhettek”. Nincsen ennél rettenetesebb dolog: Itt az Úr Jézus, és mégis a bűneimben kell meghalnom! Pedig: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Úgy szerette. Életét adta. Mégis lehet hiábavaló? Mégis lehet, hogy hiába szenvedett értem. Ha én magam hiábavalóvá teszem. Ha azt hiszem, nekem ez természetesen jár. S akkor az utolsó pillanatban döbbenek rá, hogy egyedül vagyok a küzdelemben. Szabadítóra van szükségem, de nem találom… Keresem Jézust és nincs.

Úr Jézus, könyörülj meg magabiztos lelkemen, hogy időben találjak Rád, Szabadítómra, hogy Veled együtt küzdhessem meg azt a nehéz utat, ami a halálból az életbe vezet. Ámen

Énekeskönyvünk 464. éneke:

1.Jöjj, királyom, Jézusom! Szívem, íme, megnyitom. A gonosztól óvj te meg, Meg ne rontson engemet.

2. Véreddel, mely el-kifolyt, Mosd le rólam, ami folt; Élet útját megmutasd, Én meg nem találom azt.

3. Gyógyítsd meg sok nyavalyám, Enyhíts szívem bánatán; Kétség, gond ha gyötrenek, Biztasd nádszál hitemet.

4. Van hatalmad rá, tudom, Míveld, édes Jézusom: Hit, remény és szeretet Töltse be a szívemet.

5. A keresztet te adod, Adj hozzá alázatot: Hordjam olyan csendesen, Mint egykor te, Mesterem.

6. Majd ha véget ér a harc S megpihentetni akarsz: megragadom jobbodat, S mennyországod béfogad.


Február 5. Péntek

Áldás, békesség!                                                                   

János evangéliuma 8. részének 30-36. versei: „Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne. Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." Ők ezt kérdezték tőle: "Ábrahám utódai vagyunk, és soha nem voltunk szolgái senkinek: hogyan mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?" Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre. Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek."

„Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." Megtartani, megismerni, megszabadulni… Az Úr Jézushoz tartozni először azt jelenti, hogy megtartom, amit mond. Vagyis engedelmeskedek. Ezt igyekszik a ma embere elkerülni. Tudom én, mi a jó nekem… Ha Krisztus nélkül akarok élni, akkor tudhatom is. De ha szükségem van Krisztusra, akkor nincs más út, mint az engedelmesség. S az engedelmességgel együtt olyan ismeretet kapok ajándékba, ami elvisz az igazi szabadságra. Ó, de szeretnénk szabadok lenni. A magunk elgondolása szerinti életről gondoljuk, hogy az az igazi szabadság. Közben, ha egyszer is átölelt bennünket az Isten akaratának való engedelmesség szabadsága, akkor megértettünk, hogy mindennél nagyobb ajándékot kaptunk.

Uram, hadd éljek minden nap a Te szabadságodban! Ámen

Énekeskönyvünk 470. éneke:

1. Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet, Hallgassad meg, hű Megváltóm, gyermekedet!

2. Bűnöm láncát oldja fel Kegyelmed s a hit; Törjed össze balga szívem bálványait!

3. Szabadságot adj nekem És tiszta szívet, Vonj magadhoz, Jézusom, hogy járjak veled!

4. Vezess engem utadon: Magad légy az út, Melyen lelkem a halálból életre jut.

5. Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet: El ne engedd, hű Megváltóm, már kezemet!


Február 6. Szombat

Áldás, békesség!                                                           

János evangéliuma 8. részének 37-47. versei: „Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, de ti meg akartok ölni, mert az én igémnek nincs helye bennetek. Én azt mondom, amit az én Atyámnál láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok." Ezt mondták neki: "A mi atyánk Ábrahám." Jézus így szólt hozzájuk: "Ha Ábrahám gyermekei volnátok, Ábrahám cselekedeteit tennétek. De ti meg akartok engem ölni, olyan valakit, aki azt az igazságot hirdettem nektek, amelyet az Istentől hallottam: Ábrahám ezt nem tette volna. Ti ugyanazt cselekszitek, mint atyátok. Ezt mondták neki: "Mi nem paráznaságból születtünk: egy atyánk van, az Isten." Jézus így szólt hozzájuk: "Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem. Miért nem értitek az én beszédemet? Mert hallani sem bírtátok az én igémet. Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja. Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem. Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani? Ha az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem? Aki az Istentől van, hallja az Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem az Istentől valók vagytok."

„Embergyilkos volt kezdettől fogva”. Egy nap Sátán és Jézus beszélgettek. A Sátán pont az Éden kertjéből jött, és büszkén, dölyfösen pöffeszkedett. Igen, uram, megszereztem az összes embert ott lent. Felállítottam egy csapdát, olyan csalit használtam, amiről tudtam, hogy nem fognak tudni ellenállni. És mindet megfogtam!" Mit fogsz velük csinálni?" - kérdezte Jézus. Sátán így válaszolt: "Oh, szórakozni fogok velük. Megtanítom, hogy hogyan házasodjanak össze, és hogyan váljanak el egymástól; hogyan gyűlöljék és bántsák egymást; hogyan igyanak, cigarettázzanak és átkozódjanak. Megtanítom nekik, hogy hogyan kell fegyvereket gyártani és bombákat, és hogyan kell ölni. Nagyon jól fogok szórakozni!" És mit csinálsz velük, ha már kész vannak?" - kérdezte Jézus. "Ó, hát megölöm őket." - büszkélkedett Sátán. Mennyit akarsz értük?" - kérdezte Jézus. "Ó, neked nem kellenek ezek az emberek. Teljesen értéktelenek. Ha megveszed is őket, gyűlölni fognak. Leköpnek, átkoznak és megölnek majd. Neked igazából nem kellenek ezek az emberek!"' "Mennyi?" - kérdezte Jézus megint. Sátán gúnyosan Jézusra mosolygott és így szólt: A véred, az összes könnyed és az egész életed." Jézus így szólt: "MEGEGYEZTÜNK!" Aztán kifizette az árat...

Még mindig nem hiszed, hogy ma is embergyilkos? Ugye nem akarsz elveszni?

Énekeskönyvünk 467. éneke:

Mily jó, ha bűntől már szabad, Az Úr szolgája vagy; A bűn szolgája gyáva rab, A Krisztusé szabad. A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon; De Krisztus kézen fog s vezet Világos utakon.   A bűnben kín van s gyűlölet, Mi mást, más minket öl; Öröm köt egybe s szeretet Az Úr szívén belöl.


Február 7. Vasárnap

Áldás, békesség!                                                          

János evangéliuma 8. részének 48-59. versei: „ Azután így szóltak hozzá a zsidók: "Vajon nem jól mondjuk, hogy samáriai vagy te, és ördög van benned?" Jézus így válaszolt: "Bennem nincsen ördög, ellenben én tisztelem az én Atyámat, ti pedig gyaláztok engem. Én nem keresem a magam dicsőségét: van, aki keresi, és ő majd ítéletet mond. Bizony, bizony, mondom néktek, ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha." A zsidók ezt mondták neki: "Most már tudjuk, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is meghaltak, te pedig azt mondod: Ha valaki megtartja az én igémet, az nem ízleli meg a halált soha. Te nagyobb vagy atyánknál, Ábrahámnál, aki meghalt? A próféták is meghaltak! Kinek tartod magadat?" Jézus így válaszolt: "Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek, pedig nem ismeritek őt; én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóvá, hazuggá lennék; de én ismerem őt, és megtartom az ő igéjét. Ábrahám, a ti atyátok ujjongott azon, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is." A zsidók erre ezt mondták neki: "Ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?" Jézus így felelt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok." Erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék, de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból.”

„Ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.”

Küzdelmek sorozatát éljük. Küzdelem a félelemmel, a saját betegségeinkkel, a szeretteinkével. Küzdelem a halállal. Van, amikor egymást érik a terhek. Most is így vagyunk. Az ember már-már feladja. Sok. Nem tudom, tovább hogyan kell.    S akkor, a mai vasárnapon is, mint már olyan sokszor, felragyog az „Úr napja”, felragyog a Krisztus: „ha valaki megtartja az én igéimet, nem lát halált soha.” S ragyog ez úgy elénk, hogy már fejezetek óta kimondva, néha eltitkolva, de az Úr Jézus meggyilkolásáért folyik a harc.

Ma az én életemért, és a te életedért folyik a harc. Hiszed-e, hogy ma is így igaz: „Ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.” Mindösszesen ennyi: „Úr Jézus, akarom komolyan venni minden szavadat. Segíts, hogy a mai vasárnapon a szívemben ragyoghasson az, amit Te mondasz. Segíts, hogy megtartsam a Te szavad, hogy a Te szavad tartson meg engem. Ámen

Zörgetve állok kint és ezt ígérem csendesen
Ha valaki hallja kérő szómat, ha valaki ajtót nyit nekem,
Én belépek ajtaján és nála lesz a lakhelyem.