2021.03.15-21.
Március 15. Hétfő
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. részének 1-8. versei:
„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”
„Mint Krisztusba oltott ág”, jó gyümölcsöt terem-e az életem? Ami nem terem, azt lemetszi. Az a tűzre vettetik. Ami terem, azt megtisztítja. Fájdalmas ez a tisztogatás. Az oldalhajtások levágásával jár. Vagyis némi szívünknek kedves dolog elvesztésével. Hogy fel tudunk háborodni rajta. Pedig a GAZDÁNAK mi a célja a tisztogatással? Hogy még több gyümölcsöt teremjünk. De jó lenne így látnunk minden nehézséget az életünkben, hogy nem való másra, minthogy egészen Krisztuséi legyünk, s sok jó gyümölcsöt teremjünk.
„Ti már tiszták vagytok az ige által.” Isten igéje tisztogatja a szívünket, az életünket. Ezért van szükség arra, hogy naponta nyitott szívvel figyeljek rá. Imádkozhatok érte: „Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád.” Amíg az Ő szava betölti a szívemet, addig Vele, sőt Benne élek, s kész a szívem minden jócselekedetre. S micsoda ígéret: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.” Ez a „bármi” még mindig nem a saját kedvteléseink növelése, de igen nagy lehetőség! Szabad imádkoznunk! Isten meghallgat! Élünk-e ezzel a lehetőséggel?
Úr Jézus, áldunk Téged ezért a csodás lehetőségért, ahogy Hozzád tartozhatunk. Segíts, hogy jól éljünk vele. Segíts, hogy gyümölcstermő legyen az életünk. Ámen
Énekeskönyvünk 338. éneke:
1.Lelki próbáimban, Jézus, légy velem, El ne tántorodjék tőled életem. Félelem, ha bánt, vagy nyereség kísért, Tőled elszakadnom ne hagyj sem-miért.
2. Ha e világ bája engem hívogat, Nagy csalárdul kínál hitványságokat: Szemem elé állítsd szenvedésidet, Vérrel koronázott, szent keresztedet.
3. Tisztogass bár bajjal olykor engemet: Kegyelmeddel szenteld szenvedésemet; Bár e test erőtlen: te oltárodon Keserű pohárral, hittel áldozom.
4. Ha halálra válik testem egykoron: Ragyogjon fel lelked e hitvány poron; Ama végső harcon rád bízom magam: Örök hajlékodba fogadj be, Uram!
Március 16. Kedd
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. részének 9-11. versei:
„Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.”
Az Ő szeretetében maradni. Szeretettnek lenni. Olyan jó dolog. Akit szeretnek, az sokkal többre képes mindenféle jó cselekedetben, mint az, akit nem. ISTEN SZERETET. Hogy ezt érezzem is, az már csak rajtam múlik. Maradjak ott a szeretetében. A tékozló fiú elfutott atyja szeretetéből. Maga akarta irányítani az életét. Ő így akarta. Az Atya nem küld el. Ott maradhatok szeretetének melegében, erejében. Persze, igen, ott maradni csak úgy tudok, ha szívesen teszem azt, amit igéjét olvasva megértettem. Ez öröm. Amikor tudtam azt tenni, ami Isten szerint jó, akkor nagy öröm tölt be. Bennem él az Ő öröme! Ennél nagyobb öröm nincs. Így mondja az Úr Jézus: „az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.” Teljes öröm. Nemcsak részleges. Nemcsak valameddig tartó, aztán elmúló. A teljes örömöt nem ronthatja meg semmi. A 16. zsoltárban így olvassuk: „Teljes öröm van Tenálad. Örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” Az örök hazában már senki és semmi nem rontja meg ezt az örömöt.
Úr Jézus, köszönöm, hogy szeretetedet kínálod, s szabad abban élnünk naponta. Köszönöm az örömöt, amit csak Te tudsz adni, ami betöltötte a szívemet, s ígéreted szerint örökké tart. Köszönöm, hogy Te azt akarod, hogy örökre benned éljek. Köszönöm, hogy ehhez adod a Te erődet. Áldalak ezért. Ámen
Énekeskönyvünk 395. éneke:
1.Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát, Hitünk karja úgy ölelje Édes Megváltónkat át! Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei; Mi cselédek, ő a gazda, Ő miénk, övéi mi.
2. Szeretetben összeforrva, Egy közös test tagjai, Tudjuk egymásért harcolva, Ha kell, vérünk ontani. Úgy szerette földi nyáját S halt meg értünk jó Urunk; Fájna néki, látva minket, Hogy szeretni nem tudunk.
3. Nevelj minket egyességre, Mint Atyáddal egy te vagy, Míg eggyé lesz benned végre Minden szív az ég alatt; Míg Szentlelked tiszta fénye Lesz csak fényünk és napunk, S a világ meglátja végre, Hogy tanítványid vagyunk.
Március 17. Szerda
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. részének 12-17. versei:
„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást.”
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” Nincs nagyobb szeretet. Ez a szeretet nem mérlegel, hogy megéri-e neki, lesz-e haszna belőle, viszonozza-e a másik. Azon sem gondolkodik, hogy az életébe kerülhet, amire készül. Néhány hónapja láttam az interneten: Egy hat éves kisfiú négy éves húgával ment az utcán. Megtámadta őket egy kutya. A kisfiú a húga elé állt. A kutya csúnyán megharapta az arcát, majd kézen fogta a testvérét, és gyorsan elszaladtak. A kisfiú később ezt mondta: „Én csak azt tudtam, hogy ha valakinek itt most meg kell halni, akkor nekem kell.” A legnagyobb szeretet. Kész vagyok-e így szeretni? Sokszor még kevesebbre sem… Az Úr Jézus nemcsak kész volt, hanem oda is adta az életét. Értem is. Érted is.
„ Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek.” Milyen jó, hogy Ő választott. Az Ő döntése mindig jó. Mindig megbánhatatlan. Ha én választok, akkor megbánhatom, ha Ő választott, az megbánhatatlan…
Köszönöm, Úr Jézus, hogy a legnagyobb szeretettel szerettél, szeretsz. Köszönöm, hogy a Te szereteted ébreszt engem is a szeretet tetteire. Köszönöm, hogy Te választottál magadnak. Áldott légy, Uram. Ámen
Egy szív érettem dobogott, egy szívben nagy fájdalom volt.
Egy szív érettem szenvedett, egy szív érettem megrepedt!
Egy szívben nagy szánalom élt, egy szív szerette: a szegényt.
Egy szívben nem volt semmi folt, e szív Jézusom szíve volt.
Ha szívedre búbánat száll, jöjj Jézushoz, mert szíve vár!
E szívben van számodra hely, jöjj szíved, itt békére lel.
Egy új parancsot adok néktek:
Ahogy én szeretlek, ti is egymást szeressétek !
Ahogy én szeretlek, ti is egymást szeressétek!
A világ megtudja, hogy tanítványim vagytok, ha egymást buzgón szeretni fogjátok.
A világ megtudja, hogy tanítványim vagytok, ha egymást buzgón szeretni fogjátok.
Március 18. Csütörtök
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. részének 18-27. versei:
„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, ha az én igémet megtartották, a tieteket is meg fogják tartani. De mindezt az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki elküldött engem.
Ha nem jöttem volna, és nem szóltam volna hozzájuk, nem volna bűnük, most azonban nincs mentségük bűneikre. Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is. Ha nem tettem volna közöttük olyan cselekedeteket, amilyeneket senki más nem tett, nem volna bűnük; most azonban látták azokat, és mégis meggyűlöltek engem és az én Atyámat is. De be kell teljesednie annak az igének, amely meg van írva az ő törvényükben: Gyűlölnek engem, ok nélkül. Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam; de ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok.”
„Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.” Erről is tudhatjuk, hogy rendben van-e a keresztyén életünk: Ha mindenki mosolyog és egyetért velünk, akkor nagy a baj. Akkor nem Krisztust szolgáljuk, hanem embereket. Ha nehézségeink adódnak a hitünk miatt, akkor nyugodtak lehetünk, mert jó úton járunk. Ja, hogy nem szeretünk szenvedni? Péter apostol azt mondja, hogy tekintsük kiváltságnak, ha szenvedhetünk az Úr Jézusért. Az Úr Jézusért. Nem a magunk önfejűségéért, hanem a hitünkért.
Igénk arról beszél, hogy nem kell egyedül maradnunk a világ gyűlöletében, mert nem is tudunk egyedül megállni. De eljön a Pártfogó, az igazságnak Lelke, s Ő tesz bizonyságot az Úr Jézusról. Lehet, hogy éppen a mi szánkon keresztül.
Énekeskönyvünk 392. éneke:
1.Az egyháznak a Jézus a fundámentoma, A szent Igére épült fel lelki temploma. Leszállt a mennyből hívni és eljegyezni őt, Megváltva drága vérén a váltságban hívőt.
2. Kihívott minden népből egy lelki népet itt, Kit egy Úr, egy keresztség és egy hit egyesít. Csak egy nevet magasztal, csak egy cél vonja őt, És egy terített asztal ád néki új erőt.
3. A világ fejedelme feltámad ellene, Vagy hamis tudománytól gyaláztatik neve, S míg egykor felderül majd az Úrnak hajnala, Csak virrasztói kérdik: Meddig az éjszaka?
4. Sok bajban, küzdelemben meghajszolt, megvetett, De szent megújulásért És békéért eped, Míg látomása egykor dicsőn teljesül S a győzelmes egyház Urával egyesül.
5. A három-egy Istennel már itt a földön egy S az üdvözült sereggel egy nép és egy sereg. Ó, mily áldott reménység: ha itt időnk lejár, Te boldog szenteiddel fenn Nálad béke vár!
Úr Jézus, hadd legyek hűséges bizonyságtevőd! Ámen
Március 19. Péntek
Áldás, békesség!
János evangéliuma 16. részének 1-15. versei:
„Ezeket azért mondom nektek, hogy meg ne botránkozzatok. A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez; és mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az órája, emlékezzetek rá: én megmondtam nektek. "Kezdettől fogva azért nem mondtam ezeket nektek, mert veletek voltam. De most elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? Mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket. Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett. Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.”
Az élet harc az Isten országáért. A küzdelem nagyon nehéz. Ha előre tudnánk, nem tudnánk elviselni. A maga idejében azonban mindig kapaszkodhatunk a Pártfogóba, Isten Szentlelkébe, Aki átvezet bennünket minden nyomorúságon, halálból az Életbe.
„A Pártfogó, amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.”
Igen, Isten Szentlelke nyitja meg a szemünket és a szívünket is.
Nemcsak azt látjuk meg, hogy milyen nagyon szeret Isten, de megnyitja a szemünket arra is, hogy lássuk meg a BŰNt. Elsősorban a sajátunkat. Aztán másokét azért, hogy segíthessünk nekik a szabadulásban. Mi a bűn? Az, hogy nem hisznek az Úr Jézusban. Ha nem hiszek az Úr Jézusban, hogy Ő életem megmentője, akkor bűneim, nyomorúságaim megmaradnak.
A Szentlélek ragyogtatja föl előttem az IGAZSÁGOT: az Isten országának a csodáját. A mennyország nyitott kapuját, ahol kitárt karjával vár az Úr”.
Végül a Szentlélek tudatosítja bennünk, hogy VAN ítélet. Azt is, hogy az ördög már megítéltetett. De azt is, hogy ha én a szolgálatában maradok, akkor vele együtt ítéltetek meg.
Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe! Teremts ott világosságot és rendet! Ámen
Énekeskönyvünk 463. éneke:
Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!
Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt!
Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, S Jézusommal légyek egy már e földön lent! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent!
Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj!
Március 20. Szombat
Áldás, békesség!
János evangéliuma 16. részének 16-23. versei:
„Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem." A tanítványai közül egyesek ezt kérdezték egymástól: "Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, és ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához?" Így szóltak tehát: "Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél." Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: "Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? Bizony, bizony, mondom néktek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit." "Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
Gyászom. Ez az esztendő gyászistentiszteletek sorát hozta a gyülekezetben. Nézzük most az olvasott igét ebből a szempontból.
Az Úr Jézus előre készít a legnehezebbre. Sírni és jajgatni fogtok. Mit mond ez nekem most? Szabad sírnom. „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” Az Úr Jézus előre készíti a vigasztalást. Akkor is így van, ha ezt még nem látom. Ugyanakkor ideje van a sírásnak. Szükséges, hogy elsirassam azt, akit gyászolok, hogy azután majd békességre juthassak. Hihetetlen nagy dolgot mond itt az Úr Jézus: a szomorúságom örömre fordul. Ma ezt el sem tudom képzelni, és mégis igaz. A tanítványok húsvét vasárnap tapasztalták meg, hogy mennyire igaz. Minden szomorúságuk elmúlt attól a ténytől, hogy Jézus él. Egy kisfiú sokat hallotta édesapjától ezt a mondatot: „minden rendben van, Jézus él.” Nagy bajában imádkozva ez a mondat lett lelkének erőt adó. Ez a mondat minden szomorúságunkban nekünk is lehet vigasztalónk. Ha Jézus él, akkor a halál hatalmát is megtörte. Amit most látunk, az csak ideiglenes.
„Örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek.” Ez a mondat nekünk is adatott. Szabad várni rá. Szabad imádkozni érte. A héten már harmadszor biztat az Úr Jézus, hogy kérjünk Tőle bátran. Kérjük Tőle az Ő vigasztaló, örökéletet adó örömét!
Áldott légy Úr Jézus, hogy életünk legnehezebb óráiban is itt vagy mellettünk, s elkészíted a szabadulás útját. Köszönjük neked ezt. Ámen
347. énekünk 3. verse:
Nincs már szívem félelmére Nézni sírom fenekére, Mert látom Jézus példájából, Mi lehet a holtak porából. Szűnjetek meg, kétségeim, Változzatok, félelmeim, Reménységgé, örömökké, mert nem alszom el örökké.
Március 21. Vasárnap
Áldás, békesség!
János evangéliuma 16. részének 23-28. versei:
„és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit." "Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példázatokban mondom nektek, de eljön az az óra, amikor többé nem példázatokban szólok hozzátok, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról. Azon a napon az én nevemben kértek, és nem mondom nektek, hogy én kérem majd az Atyát értetek, hanem maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem. Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba; de most elhagyom a világot, és az Atyához megyek.”
Az imádság hete, az imádság napja van. Mi más ragyoghatná be leginkább a vasárnapunkat, mint az Istennel való igaz, bensőséges beszélgetés. Egész héten erre bátorított az Úr Jézus. Hétfő óta ma negyedszer beszél róla. „Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” Föladtuk a kérést? Nincs bátorságunk? Vagy nincs bizalmunk? „Kértem, aztán nem úgy lett”? Ez gyakran előfordul. Azt hisszük, mi diktáljuk, hogy mi hogyan történjék. Valaki ere azt mondta: „Ne hogy már a nyúl vigye a puskát!” Igen, az imádság nem azt jelenti, hogy megmondjuk Istennek, hogy hogyan kell. Mert hát, ha tudjuk, hogy hogyan kell, akkor tegyük. Ha meg nem tudjuk, akkor alázatos szívvel álljunk Urunk elé. Kérve, hogy Ő vezessen! Emlékszünk, hogy imádkozott az Úr Jézus, és hogyan tanított bennünket is? „Legyen meg a Te akaratod.” Akkor mi értelme van az imádságnak? Nagyon sok! Azt olvassuk a Bibliában, hogy Isten munkatársai vagyunk. Sokan tapasztaltuk és mondjuk, hisszük és valljuk, hogy az imádság erő. Gedeonnak azt mondja az angyal: „Menj el ezzel a te erőddel és én veled leszek.” A lelkemet erősíti az imádság, s Isten erejével indulhatok. Az Ő kezét fogva. Ő velem lesz.
Vasárnap van. Az „Úr napja”. Az Ő erejével feltöltődve indulhatunk tovább.
Szépet láttam egy vasárnap. Valaki hónapok óta nem jöhetett templomba. Leült a helyére. Leborult a padra és imádkozott, és imádkozott, és imádkozott.
Uram, köszönöm, hogy ma imádságban kereshetlek. Megoszthatom veled minden gondomat. Köszönöm, hogy tanácsolni fogsz, és megerősítesz. Áldalak ezért. Ámen
Énekeskönyvünk 475, éneke:
1."Imádkozzatok és buzgón kérjetek!" Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.
2. Keressetek buzgón és megtaláltok! - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!
3. Zörgessetek buzgón Isten ajtaján! - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!