Dunavecsei Református EgyházközségDunavecsei Református Kollégium - Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

2021.08.09-15.

Sándorné Ablonczy Zsuzsa

Augusztus 9. Hétfő

Áldás, békesség!                                                                           

Márk evangéliuma 8. rész 11-21. versei: Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele, mennyei jelt követelve tőle, hogy kísértsék őt. Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek. Ezzel otthagyta őket, ismét hajóba szállt, és elment a túlsó partra.
De elfelejtettek kenyeret vinni, és csak egyetlen kenyér volt náluk a hajóban. Jézus figyelmeztette őket: Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától! Ők pedig tanakodni kezdtek egymás között, hogy nincs kenyerük. Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: Miért tanakodtok, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem veszitek észre és nem értitek? Még mindig keményszívűek vagytok? Van szemetek, mégsem láttok? Van fületek, mégsem hallotok? És nem emlékeztek, amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Így feleltek: Tizenkettőt. És amikor a hét kenyeret megtörtem a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Ezt mondták: Hetet. Ő pedig megkérdezte tőlük: Még mindig nem értitek?

Amikor „fárasztóak” vagyunk. „Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek. Ezzel otthagyta őket, ismét hajóba szállt, és elment a túlsó partra.” Jézus lelke mélyéről felsóhajtva szólt. Gyakran fogalmazódik meg bennem a kérdés: „Uram, még mindig türelmes vagy hozzám? Annyi gondot okozok Neked!” De vajon az Úr Jézus azért sóhajtott fel lelke mélyéről, mert fárasztotta az „ostoba” beszéd? A sóhaj sokkal inkább azért szólt, mert a kérdezők szíve nem találta a Megváltót. Aki pedig nem találja élete Megváltóját, az elkárhozik. A sóhaj annak a bűnös embernek szól, aki még mindig nem látta Jézusban a Krisztust, aki inkább ragaszkodott a bűneihez, mint a CSODÁKHOZ, amik a szeme előtt voltak. S ha így maradnak, hiába szenvedett, s hiába halt meg az Úr Jézus a kereszten. Amikor az Úr Jézus azt mondja, hogy óvakodjatok a farizeusok kovászától, akkor attól óv, hogy bezárjuk a szemünket, a szívünket, s ne vegyük észre az Úr Jézus bennünket átölelő szeretetét.

Uram, könyörülj rajtam, hogy el ne menjek a számomra is elkészített szabadító szereteted mellett! Ámen

485. ének:

 1. Jézus Krisztus, szép fényes hajnal, Ki feltámadsz új világgal, És megáldasz minden jókkal:

2. Te vagy nékünk egy reménységünk, Isten előtt közbenjárónk, Szép koronánk, ékességünk.

3. Világosítsd a mi szívünket: Ismerhessünk meg tégedet; Tanulhassuk szent Igédet.

4. Az ördögnek csalárdságától, Lelki-testi nyavalyától, Őrizz hamis tudománytól.

5. Az Atyával és Szentlélekkel, Hogy tégedet tiszta szívvel Mindörökké áldjunk! Ámen.


Augusztus 10. Kedd

Áldás, békesség!                                                                         

Márk evangéliuma 8. rész 22-26. versei: „Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: "Látsz-e valamit?" Az felnézett, és így szólt: "Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak." Aztán Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: "Még a faluba se menj be!"”

Károli fordítás szerint: „látott messze és világosan mindent”. Amikor az embernek ideiglenesen, vagy állandóra „elhomályosul” a látása, akkor értékeli igazán, hogy milyen nagy kincs messze és világosan látni mindent. Nagy ajándék, amivel addig nem foglalkozunk, amíg minden rendben van. Aztán pedig mindent megteszünk azért, hogy újra lássunk…

A szemünk vakságánál van egy sokkal rosszabb vakság: a lelkünk vaksága. Amikor nem értjük a szót, amit olvasunk, vagy hallunk. Amikor nem tudjuk felfogni az Úr Jézus értünk való szeretetét. Vagy az eszünkkel tudjuk, hiszen már annyiszor hallottuk, de a szívünk nem telik meg tőle békességgel és örömmel. Megvakult a lelkünk. Ám az Úr Jézus ma is itt jár. Ma is eljött hozzád, hogy ne kelljen sötétségben élned. Világosságot akar gyújtani a lelkedben, hogy lássál messze és világosan mindent. Lássad, amit elrontottál. De lássad Isten feléd forduló végtelen szeretetét. Bűnt eltörlő nagy kegyelmét. Akarja, hogy messze, tisztán és világosan lásd az utat, ami egészen a Mennyországba visz. Érted jött onnan. Téged vár oda. Haza vár. S ha örül a szíved, neked már szabad beszélni Róla. Ott, akkor annak a vak embernek megtiltotta az Úr Jézus. Nem akart „reklámot”. Semmit sem akart, hogy idő előtt történjen. Ma, nekünk már szabad elmondani, hogy milyen nagy dolgot tett velünk Isten. De vigyázat! A szavaim ne rólam szóljanak, hanem Isten hatalmáról.

Úr Jézus, köszönöm, hogy a lelkünk gyógyítója vagy ma is. Köszönöm, hogy amikor te mutatod az utat, láthatunk tisztán és világosan. Áldalak ezért. Ámen

512. ének:

1."Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!" Így mondom, mert magam rég annak érezem. Hadd járjak utadon, hadd várjam égi jódat Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.

2. Adj lelkedből erőt, hogy értsem és szeressem Elrendelt utamat s minden parancsodat. Egy vágyat hagyj nekem: hogy halljam és kövessem Szent igazságodat, szent igazságodat.

3. Nincs oly tudós sehol, ki megtanít utadra, A bölcs nem fejti meg törvényedet sosem; Te fejted meg nekünk, te, hű szíveknek Atyja, Kinek szavát lesem, kinek szavát lesem.

4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek, És fennen hirdetik felséges rendedet, Ha nem te szólsz, Uram, a szó fülig ha érhet, De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.

5. Szólj, szólj, én Istenem! - szól hangodból a jóság, A lelkem megfeszül, s a hallásban segít, És szódban meglelem az örökkévalóság Jó édességeit, jó édességeit.

6. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek, Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő; Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet, És mindörökre nő, és mindörökre nő.


Augusztus 11. Szerda

Áldás, békesség!                                                                      

Márk evangéliuma 8. rész 27-38. versei: „Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: "Kinek mondanak engem az emberek?" Ők így feleltek: "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." Jézus tovább kérdezte őket: "Hát ti kinek mondotok engem?" Péter így válaszolt neki: "Te vagy a Krisztus." Jézus ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne beszéljenek őróla. És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Jézus nyíltan beszélt erről a dologról. Péter ekkor magához vonva őt meg akarta dorgálni; ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: "Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Mert mit adhat az ember váltságdíjul lelkéért? Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal."”

Látni Isten dolgait messze és világosan bizony nem magunktól van. Látni, hogy Jézus a Krisztus, a Szabadító, az én Szabadítóm, Isten ajándéka. Látni, hogy ez a szabadítás nem az én elképzelésem szerint megy végbe, az még nagyobb ajándék. Mi is hajlamosak vagyunk rá, hogy „félre vonjuk” Urunkat, s fülébe suttogjuk, hogy ne így tegye, mert „lejáratja magát”. Meg kell tanulnunk, hogyha Jézussal egy hajóban utazunk”, akkor ott Ő a kapitány. Nem én parancsolok. Nem én vagyok a tanácsadója. De lehetek az, akit Ő tanácsol, akit vezet olyan utakon, amit emberi ész nem ért. Amiről azt gondolnánk, hogy ezt azért már mégsem. S az a megbotránkoztató másokért élő, kereszt hordozó út mégis az enyém. Mert: „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” Semmit nem használ.

Uram, könyörülj rajtam, hogy ne én akarjam megmondani Neked, hogy mit tegyél. Segíts, nyisd kérlek a szemem, a fülem, hogy lássam, halljam, értsem, mi a Te akaratod az életemről. Amikor nem érteném, kérlek, adj elegendő bizalmat szívembe, hogy akkor is azt tegyem, amit Te tanácsolsz. Ámen

205. ének:

10. Reád bíztam magamat, Te viseljed gondomat, Igazgasd jó útra az én lábaimat És minden szándékimat.

11. Vigasztald meg szívemet, Búban epedt lelkemet; Ne hányd szemeimre undok vétkeimet És cselekedetimet.

12. Csak tégedet dicsérlek, Míg e világon élek, Mert tudom, nyugalmat csak tenálad lelek, Mikor innét kikelek.

13. Mindörökké áldassál És felmagasztaltassál, Áldott Atya Isten, a te szent Fiaddal, Szentlélek áldásával!


Augusztus 12. Csütörtök

Áldás, békesség!                                                                  

Márk evangéliuma 9. rész 1-13. versei: „Azután így szólt hozzájuk: "Bizony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal." Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak őket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott. Ruhája olyan tündöklő fehérré lett, amilyenre nem tud ruhafestő fehéríteni a földön. És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Mester, jó nekünk itt lennünk, készítsünk ezért három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek. Mert nem tudta, mit mondjon, ugyanis annyira megrettentek. De felhő támadt, amely beárnyékolta őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!” És hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül. Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, hanem csak akkor, amikor az Emberfia már feltámadt a halottak közül. Meg is jegyezték jól ezt az igét, de tanakodtak maguk között: mit jelent feltámadni a halottak közül. Ezért megkérdezték tőle: "Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?" Ő pedig így válaszolt: "Illés valóban előbb jön el és helyreállít mindent. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része? De mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, ahogyan meg van írva róla."”

„Látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.” Hatalmas kiváltság. Látni Isten országának jelenlétét. Péter, Jakab és János olyant látott, amit a több tanítvány nem. Isten országának a jelen létét. Illést és Mózest Jézussal beszélgetve. Látták a láthatatlan világ egy szeletét. Látták, hogy higgyenek. Ők döbbenten nézték, majd kiszakad a vágy: maradjunk itt. De jó együtt lenni. De jó, hogy élnek azok, akikről azt hittük, hogy halottak. Nagy kísértés elmenekülni ennek a világnak minden nehézsége elől. Isten nem azért adja, hanem erősítésül, hogy ennek a világnak a nehézségei legyőzhetők legyenek.

Igen, jó nekünk, ha morzsányira is részesei lehetünk Isten csodáinak. Ez azonban mindig azért történik, hogy erősítsen bennünket a ránk váró nehézségek között.

Úr Jézus, köszönöm, hogy szent jelenléteddel erősíted hitemet, hogy képes legyek megállni mindabban, ami rám vár. Kérlek, hadd hallgassak mindig a Te szavadra. Ámen

512. ének:

4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek, És fennen hirdetik felséges rendedet, Ha nem te szólsz, Uram, a szó fülig ha érhet, De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.

5. Szólj, szólj, én Istenem! - szól hangodból a jóság, A lelkem megfeszül, s a hallásban segít, És szódban meglelem az örökkévalóság Jó édességeit, jó édességeit.

6. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek, Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő; Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet, És mindörökre nő, és mindörökre nő.


Augusztus 13. Péntek

Áldás, békesség!                                                                           

Márk evangéliuma 9. rész 14-29. versei: „Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták Jézust, az egész sokaság nyomban megdöbbent, és eléje futva köszöntötte őt. Ő pedig megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztok velük?" A sokaságból így felelt neki valaki: "Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van; és amikor ez megragadja, úgy leteperi őt, hogy tajtékzik, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták." Jézus így válaszolt nekik: "Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém!" Odavitték hozzá, és amikor meglátta őt a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett és tajtékzott. Jézus megkérdezte a fiú apjától: "Mennyi ideje, hogy ő így van?" Mire ő ezt válaszolta: "Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is, meg vízbe is, hogy elpusztítsa, de ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!" Jézus ezt mondta neki: "Ha lehet valamit tennem? - Minden lehetséges annak, aki hisz." Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" Amikor meglátta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: "Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!" Erre az felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: vége van. Jézus azonban kezét megragadva magához térítette, és az felkelt. Amikor azután Jézus bement egy házba, tanítványai megkérdezték tőle maguk között: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" Ő pedig ezt mondta nekik: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal."”

Minden lehetséges annak, aki hisz. Életünk sok rémisztő csatájában kétféle módon lehetünk jelen: Vagy félünk, aggódunk, menekülünk, feladjuk. Vagy Hisszük, hogy az Úr Jézus is ott van velünk, s Ő nem esetleg tud segíteni, hanem ÚR AZ ADOTT HELYZET FÖLÖTT is, bármi legyen az. Ma azt kell látnom, hogy ha az Úr Jézusba vetett hittel állok ott, akkor Ő mellettem áll, s megcselekszi azt, ami nekem lehetetlen.

Úr Jézus, köszönöm, hogy nem kell egyedül tennem semmit. Köszönöm, hogy Te jelen vagy, s ha bízom Benned, megmutatod áldásodat. Áldalak ezért. Ámen

479. ének:

1.Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengeségemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelmesen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!


Augusztus 14. Szombat

Áldás, békesség!                                                                    

Márk evangéliuma 9. rész 30-41. versei: „Onnan elindulva keresztülmentek Galileán, de nem akarta, hogy felismerje őt valaki, mert tanítani akarta tanítványait. Arról beszélt nekik, hogy az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nap múlva feltámad. Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek őt megkérdezni. Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztatok útközben?" Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak az úton egymással, hogy ki a legnagyobb? Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: "Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája." És kézen fogva egy kisgyermeket közéjük állította, átölelte, majd ezt mondta nekik: "Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött." János ezt mondta neki: "Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és eltiltottuk, mert nem követett minket." Jézus azonban ezt mondta: "Ne tiltsátok el, mert nincsen senki, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gyalázni tudna engem, mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van. Aki inni ad nektek egy pohár vizet az én nevemben, mivel a Krisztuséi vagytok, bizony, mondom néktek, hogy el nem marad a jutalma."”

Vannak dolgok, amiket „családi körben” kell intézni. Az Úr Jézus „családja” a 12 tanítvány volt. Fel kellett készülniük az Úr Jézus halálára.  Ma ez tabu téma. Pedig nagy örökséget hagy az övéire, aki beszélni tud a készülődéséről. Akkor is, ha pillanatnyilag nem értik. A tanítványok nem értették. Így aztán szégyenszemre azon versengtek, hogy ki a nagyobb közöttük… Van, amikor mi is félreértjük a tőlünk búcsúzót. Kár. Jézus azonban a kimondatlan szavainkat is érti. S helyreigazít szeretettel. Nagy akarsz lenni? Szeresd, segítsd azt, aki elhagyatott. Fogadd be, mert vele Jézust fogadod be. De jó, ha tudunk úgy nézni ennek a világnak a legelesettebbjeire, legkisebbjeire, hogy bennük az Úr Jézust szolgáljuk.

S mi van, ha valakit, ismeretlent látunk, hallunk az Úr Jézus nevében cselekedni? Megbotránkozhatunk, hogy hogyan meri. De rászólni tilos. „Ne tiltsátok el, mert nincsen senki, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gyalázni tudna engem, mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van.”

A mi családi körünkben: jó, ha kész vagyunk egyenesen, és őszintén beszélni akár a félelmeinkről, fájdalmainkról, Istenhez készülődésünkről. De jó, ha nem hatalommal akarunk végbevinni dolgokat. De jó, ha az Úr Jézus szeretetével tudunk szeretni. De jó, ha kerítünk alkalmat arra, hogy csak a család együtt készülődhessen.

A gyülekezet Jézus családja. De jó, ha időt fordítunk rá, hogy együtt készülődjünk Isten elé.

Úr Jézus, köszönöm, hogy a Te családodhoz tartozhatok. Köszönöm, hogy adsz alkalmakat, amikor együtt készülődhetünk Hozzád. Segíts, hogy jól éljek ezekkel a lehetőségekkel. Ámen

134. zsoltár

1.Úrnak szolgái mindnyájan, Áldjátok az Urat vígan, Kik az ő házában éjjel Vigyázván, vagytok hűséggel.

2. Felemelvén kezeteket, Dicsérjétek Istenteket, Szívből néki hálát adván, Őt áldjátok minduntalan! 

3. Megáldjon téged az Isten A Sionról kegyelmesen, Ki teremtette az eget, A földet és mindeneket!


Augusztus 15. Vasárnap

Áldás, békesség!                                                                      

Márk evangéliuma 9. rész 42-50. versei: „Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják. Ha megbotránkoztat téged az egyik kezed, vágd le, mert jobb, ha csonkán mégy be az életre, mint ha két kézzel mégy a gyehennára, az olthatatlan tűzre, (ahol férgük nem pusztul el, és a tűz nem alszik el.) És ha az egyik lábad botránkoztat meg téged, vágd le; mert jobb, ha sántán mégy be az életre, mintha két lábbal vetnek a gyehennára, (ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.) És ha az egyik szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, mert jobb, ha fél szemmel mégy be az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el. Mert tűzzel sózatik meg mindenki. Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és békességben éljetek egymással.”

Megbotránkoztat: görögül: σκανδαλίζω szó jelentése - 1) akadályt tesz a másik útjába; 2) a) bűnre csábít; b) arra ösztönöz valakit, hogy kételkedjen és eltávolodjon valakitől, akiben pedig bíznia kellene, és akit tisztelnie kellene; 3) méltatlankodásra késztet valakit a viselkedésével.

Lefordítom: amikor olyant teszek, amivel bárkit megakadályozok, hogy meglássa Isten országát, az botrányos dolog. Bűnre csábítom, úgy viselkedek, hogy kételkedjen Isten hatalmában. Nem véletlen, hogy az Úr Jézus azt mondja, hogy jobb, ha a tenger mélyébe veszek. Rettenetes, ha akadállyá válok mások számára az Isten felé vezető úton. De ha engem bűnre csábít kezem, lában, szemem, jobb, ha nélküle kell élnem, mintha kárhozatra visz. Menyire ragaszkodunk a testünk egészéhez, egészségéhez, pedig sokszor, amíg megvan az egészség, nem hiányzik Isten országa. Nem látom. Nem is akarom látni. De amikor elveszítem, akkor egyszerre látok olyant, amit addig nem. Látom Isten szeretetét. Ady Endre így mondta: „És megvakultak hiú szemeim, meghalt ifjúságom. De Őt, a fényest, nagyszerűt mindörökre látom.”

Úr Jézus, ragaszkodunk az egészségünkhöz. Sokszor jobban, mint Hozzád. Köszönjük, hogy Te gazdagon kárpótolsz azért, ami elvétetik tőlünk. Kérünk, őrizd meg a szívünket, hogy ne botránkoztassunk másokat. Őrizz meg, hogy el ne szakadjunk, s el ne szakítsunk másokat Tőled. Ámen

5. zsoltár.

1.Úr Isten, az én imádságom, Kérlek, vegyed füleidbe És hallgass meg kérésembe'! Én Istenem és én királyom, Értsd meg mondásom.      

2. Tekintsed meg esedezésem, És halld meg kiáltásomat, Midőn hívlak, királyomat! Meghallgatod én könyörgésem, Bizonnyal hiszem.      

3. Jó reggel meghallgatsz engemet, Uram, még virradta előtt, Idején a nap hogy feljött; Elődbe számlálom ügyemet, Várván kegyelmet.      

4. Mert egyedül te vagy oly Isten, Kinek a gonoszság nem kell; És aki gonosz bűnben él, Nem mehet hozzád semmiképpen, Míg él vétekben.    

 5. Én pedig nagy jó reménységgel Bémegyek szent templomodba, És imádlak szent házadba; Nagy jóvoltodért félelemmel Szolgállak szívvel.           

 6. Uram, vezérelj igazságban Ellenségimnek láttokra, Kik igyekeznek káromra; Oktass, hogy a te útaidban Járhassak jobban. 

7. És hogy azok mind örüljenek, Akik bíznak csak tebenned, Szívből szeretik szent neved: Engedd, hogy vígan Felségednek Énekeljenek.

8. Az igazat, mert te megáldod, Te nagy irgalmasságoddal Körülveszed, mint paizzsal; A gonosz ellen őt megtartod És oltalmazod.