Dunavecsei Református EgyházközségDunavecsei Református Kollégium - Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

2022.01.31-02.06.

Sándorné Ablonczy Zsuzsa

Január 31. Hétfő

Áldás, békesség!                                                       

Máté evangéliuma 12. rész 22-30. versei: „Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott. Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?" A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével." Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával. Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn az országa? És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek a ti bíráitok! Ha viszont én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa. Vagy hogyan mehetne be valaki egy erős ember házába, és hogyan rabolhatná el annak javait, ha előbb meg nem kötözi azt az erős embert? Akkor azonban kirabolhatja a házát. Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem velem gyűjt, tékozol."”

„Bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.” Mennyi „bizonyosság” vesz körül bennünket! Egész biztosra állítják a reklámok a mondanivalójukat. Mi magunk egészen bizonyosak vagyunk a legkülönfélébb, s a legfurcsább dolgokban. A varázslás, a mágia, a babona minden fajtája, a legkülönbözőbb „szerencse hozó” dolgok azt véljük, „teljes bizonyossággal segítenek”. Még az igénkben szóban forgó Belzebub is hamarabb „számításba jöhet”, mint Isten élő, igaz szava.

Isten engem másfajta bizonyossággal ajándékozott meg. Lehetséges, hogy Téged is. Egy biztos, hogy mindenképpen azt akarja, hogy megajándékozott legyél. Azt akarja, hogy kétség nélkül lássad, tudjad, érezzed, hogy elérkezett hozzád, hozzám, hozzánk Isten országa. Nagyobb vágyam, nagyobb örömöm nincs ennél. Eljött. Itt van. Hozzám jött. Velem van. Nem hagy magamra. Minden nyomorúságom fölött hozzám érkezett. Lelkemből eltakarít mindent, ami szemét, ami kár, ami teher. Szívemet betölti szent jelenlétével, örömmel.

Úr Jézus, köszönöm, hogy hozzám is megérkeztél. Köszönöm az életem megújító szavadat. Köszönöm, hogy Veled maradhatok Köszönöm, hogy hittel hihetem, hogy befogadsz a Te országodba. Áldalak ezért. Ámen

462. ének:

1.Csak vezess, Uram, végig és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem, Mert nélküled az én erőm oly kevés, De hol te jársz előttem, nincs rettegés.

2. Szent irgalmaddal szívemet födjed bé, Tedd örömben és bánatban csöndessé, Hogy hadd pihenjen lábadnál gyermeked, Ki szemlehúnyva téged híven követ.

3. Ha gyarlóságom meg nem is érzené, A vak homályból te mutatsz ég felé; Csak vezess, Uram, végig és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem.


Február 1. Kedd

Áldás, békesség!                                                         

Máté evangéliuma 12. rész 31-37. versei: „"Ezért mondom nektek: minden bűn és káromlás meg fog bocsáttatni az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg. Még ha valaki az Emberfia ellen szól, annak is megbocsáttatik, de aki a Szentlélek ellen szól, annak nem bocsáttatik meg sem ebben a világban, sem az eljövendőben." "Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát. Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged."”

Mit tesz az, aki káromolja a Szentlelket? Isten élő, ható, életet adó, sőt örökéletet adó erejét kérdőjelezi meg. Isten hatalmát teszi semmissé a szájával, a szívében, sőt mások hitét ingatja meg, vagy veszi el ezzel. Hiszen a Szentlélek Isten EREJE a szívünkben. Az ördög ettől az erőtől akar távol tartani, megfosztani. Isten EREJE nélkül az igeolvasásunk üres, az imádságunk kong. A Szentlélek hozzánk szóló, bennünket megszólító szava nyomán dobban a szívünk az Ige üzenetére, értjük meg a mondanivalóját, és csak általa terem a szívünk jó gyümölcsöt. A legfontosabb hát az Ellenségnek, hogy ettől a Lélektől szakítson el, tartson távol. Ne engedjük! A Kísértő akár minden percben itt van, s mindent megtesz azért, hogy magának nyerjen meg bennünket. Szabad ettől nem megijednünk, hanem szembeszállnunk. Igen, kísértések között szabad imádkoznunk, vagy énekelnünk, akár hangosan Isten Lelkét dicsérő énekeket énekelni. S közben Vele telik meg a szívünk, s „amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! „Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Jöjj Gyámolító, jöjj Vigasztaló, Jöjj mennyei Társ, Hogy a bús árvaságból kiválts! Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Jöjj égi Erő, jöjj, Lelkesítő, Jöjj, szent, tiszta Láng, Tüzet fogjon e fásult világ! Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk! Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk!”

Szentlélek Isten, köszönöm, hogy soha nem hagytál magamra. Köszönöm, hogy kísértéseim között is erőm és énekem vagy. Áldalak Téged. Ámen

463. ének:

1.Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!

2. Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt!

3. Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, S Jézusommal légyek egy már e földön lent! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent!

4. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj!


Február 2. Szerda

Áldás, békesség!                                                  

Máté evangéliuma 12. rész 38-50. versei: „"Akkor újra megszólították néhányan az írástudók és a farizeusok közül: "Mester, jelt akarunk látni tőled." Ő pedig így válaszolt nekik: "Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Jónás próféta jele. Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel. A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására; ámde itt nagyobb van Jónásnál! Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő eljött a föld végső határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; ámde itt nagyobb van Salamonnál!" "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, gazdátlanul, kiseperve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, vesz maga mellé másik hét magánál is gonoszabb lelket; bemennek, és ott laknak, és annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az előbbinél. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is." Még beszélt a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. Valaki szólt neki: "Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled." Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?" Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."”

Amikor „elérkezett hozzám Isten országa”, vagyis szívemben világosságot gyújtott a Szentlélek, magához ölelt, s közben kitakarította a gondolataimból azt, ami nem Tőle való, akkor egy egészen új kezdődött. Új, amiben legfontosabb az lett, hogy Isten akaratát keressem, az Ő szeretetében éljek. Amikor egy ember jelet kíván Istentől, az az ember még nem találkozott Isten Ő átölelő szeretetével, vagy nem vette észre a szent Isten jelenlétét, vagy újabb és újabb jelet kíván (követel). Isten maga adja önmagát. Szeretetéből, nem a mi „követelőzéseinkre”. Előfordul, hogy másra vágyunk, mint amit Ő ad. Ilyenkor nem vesszük észre ajándékát. Üresen marad a szívünk. Amikor üres szívünkbe aztán megérkezik a kísértő, akkor nagy bajban vagyunk. Imádkozzunk azért, hogy Isten nekünk személyesen szánt ajándéka minden nap ott ragyogjon a lelkünkben.

Úr Jézus, könyörülj rajtam, hogy ne unjak rá a Te szavadra soha, s ne is akarjam az élményeket hajszolni. Teremts bennem, kérlek csendes, Benned örvendező lelket. Ámen

Teremts bennem tiszta szívet, ó, Uram! Az erős lelket újítsd meg bennem!
Ne vess el engem a Te orcád elől, Szentlelked ne vond meg tőlem!
Támogass az engedelmesség lelkével, Szabadításod örömét add nekem!

155. ének:

Ó, Úr Isten, légy közöttünk, Kik imádásodra jöttünk, Szívünk egyedül rád hallgasson, Hogy igédnek áldott szava, Melytől függ lelkünknek java, Minket minden jóra bírhasson: Szent e hely, légyenek szentek, Kik e házban megjelentek!


Február 3. Csütörtök

Áldás, békesség!                                                   

Máté evangéliuma 13. rész 1-9. versei: "Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján. Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt. Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: „Íme, kiment a magvető vetni, és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták. Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben; de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak. Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket. A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. Akinek van füle, hallja!”

Milyen zokon esik, amikor a kertünk nem azt adja, amit elvárunk tőle. Ki sem kel a mag, vagy újra és újra tövisekkel küzdünk, s azután még jönnek a kártevők is. De jó, ha ilyenkor gondolunk a mi mennyei Atyánkra, aki türelemmel küzd a szívünkért. Nem adja fel már évtizedek óta. Megy és cselekszik. Adja naponta igéjét. Nem arra koncentrál, hogy ki az, aki nem figyel rá, ki az, aki nem törődik az Ő szeretetével, ki az, aki gyorsan lelkesedik és gyorsan felejt is. Ő adja, és adja szüntelenül. Úgy, ahogy „esőt ad mind az igazakra, mind a hamisakra”, úgy adja az Ő Igéjének terített asztalát nap, mint nap elénk. Boldogok vagyunk, ha hálás szívvel fogadjuk naponta ajándékát.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy ma is, és minden napon áldást készítesz számomra a Te igédben. Kérlek, könyörülj meg rajtam, hogy akarjak és tudjak örömmel élni vele. Ámen

448. ének:

Hirdetvén az Úr halálát, Urunk, néked adunk hálát, Hogy nemcsak tartod testünket, Hanem táplálod lelkünket.

Ma is ételt készítettél Ennek, s asztalt terítettél, Melyről Fiad szent testével, Elégítél szent vérével.

Ezzel világos jelt adtál, S minket arról megbiztattál, Hogy ha igaz hitünk lészen, Fiad miénk lesz egészen.

Kérünk, Urunk, adj kegyelmet, És nyújts nekünk segedelmet, Hogy Jézusunkat szeressük, És őtet végig kövessük.

Az ő megtöretett teste, Mellyel váltságunk kereste, Lelkünk máskor is táplálja, A bűnért meg ne utálja.

Segítsd gyarló tehetségünk, Véle kötött szövetségünk Hogy szent és állandó légyen, Mígnem lelkünk hozzá mégyen.

Amely fogadást ma tettünk, Midőn asztalodról ettünk, Urunk, segélj, hogy megálljuk, A bűnöket megutáljuk.

Újénekeskönyv 841. ének:

Ígéddel áldj meg bennünket, Urunk, Így lesz e hajlék lelki otthonunk, Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd e házra áldott Lelkedet! Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd e házra áldott Lelkedet!

Ígéddel hívtál most is, hű Urunk, Bármerre küldesz, bátran indulunk, Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd ki ránk is áldott Lelkedet! Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd ki ránk is áldott Lelkedet!


Február 4. Péntek

Áldás, békesség!                                                          

Máté evangéliuma 13. rész 10-23. versei: „A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: "Miért beszélsz nekik példázatokban?" Ő így válaszolt: "Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg. Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van. Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek." "Beteljesedik rajtuk Ézsaiás jövendölése: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek! Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket." "A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. Bizony, mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották." "Ti tehát halljátok meg a magvető példázatát! Amikor valaki hallja a mennyek országának igéjét, és nem érti, eljön a gonosz, és elragadja azt, ami szívébe van vetve: ez olyan, mint akinél az útfélre hullott a mag. Akinél pedig sziklás talajra hullott, az hallja az igét, és azonnal örömmel fogadja, de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideig való, s amint nyomorúság vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal eltántorodik. Akinél pedig tövisek közé hullott, hallja az igét, de e világ gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, és nem hoz termést. Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit."”

Megkövéredett, vagy boldog? A testi súlytöbblet boldogtalanná tud tenni. Másokat meg éppen boldoggá. Az Igében nem erről van szó, hanem arról, hogy a szívünk, a lelkünk is „megkövéredhet”, vagyis ellustulhat, elkényelmesedhet. „Annyiszor hallottam már… nem érdekel… hagyjanak engem békén ezzel… meg sem hallom…” S ha így van, lehet, hogy olvasom, vagy hallgatom, akár naponta az Igét, és nem érint meg. Nem jelent semmit. Nem hoz örömet, békességet. Nem tesz boldoggá, mert „megkövéredett” a szívem. Isten azért szól, hogy boldog legyek. Ahogy sok túlsúlyos ember sokat dolgozik azon, hogy megszabaduljon a súlyfeleslegétől, úgy de jól teszem, ha dolgozok azon, hogy az ellustult lelkem megelevenedjen. Természetesen ehhez nem tornagyakorlatokra van szükség. Ám lehet, hogy „diétára” igen. A böjt ilyen „diéta”: amikor tudatosan nem teszek dolgokat azért, hogy Istennel tölthessek több időt. Hogy mi az, amiről jó lenne lemondani, mindenkinek magának kell meglátnia.

Úr Jézus, kérlek, vezesd a gondolataimat, hogy a szívem örömmel tudja fogadni a Te Igédet. Ámen

231. ének:

1.Uram, a te igéd nekem A sötétben szövétnekem; Mind igazak és ámenek, Amik szádból kijöttenek, Azért amit nem látok szemmel, Béveszem szavadra hitemmel.    

2. Bízom hozzád erős hittel, Hogy te mindent megcselekszel, Amit szent igédben ígérsz: Hogy kegyelmesen hozzám térsz, És megbocsátván bűneimet, Megadod örök életemet.      

3. E nagy jót neked köszönöm, Mely nekem arra ösztönöm, Hogy a Jézust, kiért velem Közöltetik a kegyelem, Tartsam lelkem megtartójának, Szeressem, engedvén szavának.             

4. Igazgass, Uram, engemet, Hogy megőrizzem hitemet; Ha von magához e világ, Én, mint Krisztusba oltott ág, Tőle vegyem tápláltatásom, Míg az élők közt lesz lakásom.


Február 5. Szombat

Áldás, békesség!                                                             

Máté evangéliuma 13. rész 24-30. versei: „Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a zöld vetés szárba szökött, és már magot hozott, megmutatkozott a konkoly is. A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és azt kérdezték tőle: Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? Ellenség tette ezt! - felelte nekik. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy kimenjünk, és összeszedjük a konkolyt? Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe."”

„Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig.” Lehetséges, hogy itt van a válasz arra a sokak által megfogalmazott kérdésre, hogy „Miért engedi Isten, hogy annyi gonoszság legyen ebben a világban”? Azért, hogy ki ne szakadjon vele a jó. Az Ószövetségben olvasunk egy ilyen mondatot: „Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok.” A Római levélben pedig azt: „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.” Javunkra van, amikor fojtogat a gaz. A küzdelem erősíti a hitünket, a bizalmunkat, az embertársaink iránti szeretetünket. Közben pedig, ha van szemünk, megláthatjuk, hogy amit mi rossznak, „konkolynak” véltünk, elkezd jó termést hozni. De jó, hogy nincs ránk bízva az ítélet. Isten pedig csodákat tehet ott, ahol mi nem gondolnánk, vagy nem is akarnánk. Oka van annak, hogy az Úr Jézus arra bátorít: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak. Jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek.” Az ellenség a szemünkben konkolynak látszik. S hány „ellenség”-ből lett Isten munkatársa, mint Pál apostol.

Uram, ments meg a lelkem, hogy ne konkolyt teremjen! Hadd tegyem a kezedbe, hogy jó termést hozhasson! Kérlek ellenségeimért, vond magadhoz a lelküket, ments meg őket az ítélettől. Ámen

30. zsoltár:

1. Dícsérlek, Uram, tégedet, Mert te megtartál engemet, És kegyesen felemelél, Ellenségimtől megmentél, És meg nem engedéd azoknak, Hogy nyavalyámon vígadjanak.               

2. Hogy felkiálték tehozzád, Nyavalyámat meggyógyítád, És hogy én csaknem a sírba, Esném a halál torkába: Ismét feltámasztál engemet, Pokoltól megmentéd lelkemet.   

 3. Istenes hívek és szentek, Az Úrnak énekeljetek, Áldjátok őtet mindvégig, Mert nem haragszik sokáig, Az ember alig gondolhatja, Mily hamar elmúlik haragja.

4. De az ő kegyelmessége Rajtunk megmarad örökre. Néha oly dolgom érkezik, Min este szívem bánkódik, De reggel, mihelyen felkelek, Azonnal víg örömet lelek.


Február 6. Vasárnap

Áldás, békesség!                                                                

Máté evangéliuma 13. rész 31-35. versei: Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között." Más példázatot is mondott nekik: "Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel." Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: "Példázatokra nyitom meg számat, és a világ kezdete óta rejtett dolgokat jelentek ki."”

Kicsiből nagy.

Egyetlen szó, egy mondat, és megfordítja az életemet. Isten megszólít, személyesen engem, s elkezd növekedni lelkemben a hit. Kicsiny, mindenki számára láthatatlan. Aztán növekszik, s egyre nagyobbnak látszik. Ha nem így van, akkor elsorvad és meghal. Elvész.

Egyetlen hívó szó, s valaki elindul a gyülekezetbe. Egy betlehemezésből jöttek vissza ifjak: XY szeretné, ha meglátogatnám. Évekkel ezelőtt volt. Azóta minden gyülekezeti alkalmon itt van. Nem egyedül jött. Kedves ismerősével. Az ismerős egy nap a gyermekeivel érkezett. Kicsiny kezdet, de a megfogant hit nő, növekszik.

Azt mondod: miért vannak olyan kevesen ma az istentiszteleten? Azért, mert Te nem vagy ott? Aki egész szívvel ott van, az viszi magával a megszólítottságának örömét. Ez az öröm sugárzik. Terjed. Növekszik. Nemcsak bennem. Körülöttem is. Isten veti el a szívünkbe azt a kicsiny magot, s Ő növeszti is. Ő indítja a gyülekezetet, s Ő növeszti is. Mi csak a pünkösdi 3000 megtértet szeretnénk magunk körül látni, s nem biztos, hogy szívesen vállalnánk István vértanúságát. Pedig a növekedésnek fontos része az, hogy mit vállalok én Isten országáért? Akár a vértanúságot is? Azért, hogy a kicsiből nagy legyen? Vagy azt hisszük, hogy a gyülekezet növesztése a lelkész dolga? Övé is. Meg az enyém is. Meg a Tiéd is. Isten országa így növekszik. Velünk. Vagy nélkülünk, de akkor kimaradtunk belőle.

Uram, szeretnék tagja lenni a Te országodnak. Vállalom, hogy rajtam keresztül is növekedhessen. Ámen

483. ének:

1.Mennybéli felséges Isten, Kinek dicsőséged ott fenn Boldog lelkek seregitől Láttatik véghetetlenül: E teljes világ általad Teremtetett, áll és marad.

2. Fiúi bizodalomban Azért te elődbe mostan Járulunk imádságunkkal, Szívbéli áldozatunkkal; Mi Atyánk, fogadj el minket, S eléd hozott kérésinket.

3. Szenteltessék meg te neved, Mivelünk azt a jót tegyed, Hogy igazán megismerjünk Téged, féljünk és tiszteljünk, Szemlélvén nagy bölcs munkáid S minden tökéletességid.      

4. Jöjjön el a te országod, Töltse be uralkodásod, Ó, mi Királyunk, e földet; Szaporítsad seregedet, Drága igédnek kész szállást, Adj mindenütt szabad folyást.           

5. Legyen a te akaratod, Ami jó s rendes, te tudod; Azért mi akaratunkat Tetszésed szerint hordozzad: Hogy amit szeretsz: szeressük, Amit te gyűlölsz: gyűlöljük.               

 6. Engedjünk néked mindenben, E földön, miként mennyekben: Ha velünk keményen bánsz is, Szenvedjük békével azt is; Tiéd mind testünk, mind lelkünk, Teremtőnk, szabad vagy velünk.